Korábban Magyarországon 16. életévéig volt tanköteles mindenki, majd 16 éves kora után már szinte ugyanazokkal a feltételekkel vállalhatott munkát, mint egy felnőtt munkavállaló.
Ma ez a szabályozás a következőképpen néz ki:
A magyar jogi szabályozásban a munkavállalás alsó korhatára főszabály szerint 16 év,de nappali oktatási intézményben tanuló 15 éves diák is vállalhat munkát a tanítási szünetek alatt szülői belegyezéssel. 18. életéve betöltéséig mindenki fiatal munkavállalónak számít, akik napi 8 órában foglalkoztathatók, négy és fél óra munka után legalább 30perc szünetet kell biztosítani, és a két munkavégzés között legalább 12 órának el kell telnie, tilos az éjszakai munka, a készenléti és az ügyeleti jellegű munka és a túlóra. Ezeket az előírásokat A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályozza.
A tankötelezettséggel kapcsolatos alapvető szabályokat A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozza meg. Főszabály szerint a Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. Azok a diákok akik, az 1998/99-es tanévben vagy az után kezdték meg tanulmányaikat annak a tanévnek a végéig tankötelesek, amelyben betöltik a 18. életévüket.
Kérdésként felmerül, hogy a régebbi vagy a jelenlegi rendszer a megfelelőbb-e?
Ha valaki a tanulmányai mellett munkát vállal, az mindaddig helyes, amíg nem megy a tanulás rovására, de bizonyára többen vannak, akik keresetüket családjuk eltartására fordítják, s e jövedelem kiesése súlyos anyagi problémákat okozna nekik.
Helyes-e, hogy valakinek már 16 évesen a pénz keresés és nem a tanulás az elsődleges célja?
Vajon, ha a munkavállalás alsó korhatárát megemelnénk 18 évre hány újabb ember kerülne utcára?
Ezekkel a kérdésekkel szembeállíthatók, azok a tények, hogy ha valaki tovább tanul, szakmát keress nagy valószínűséggel később, magasabb lesz a jövedelme. Egészségügyi szempontból káros, hogy fiatal még fejlődő szervezetek sok esetben kemény fizikai munkát végeznek, hisz szakma nélkül esélyük sincs más jellegű állás betöltésére.
Milyen megoldás lenne a legjobb a munkavállalás alsó korhatárának szabályozására?
Ma ez a szabályozás a következőképpen néz ki:
A magyar jogi szabályozásban a munkavállalás alsó korhatára főszabály szerint 16 év,de nappali oktatási intézményben tanuló 15 éves diák is vállalhat munkát a tanítási szünetek alatt szülői belegyezéssel. 18. életéve betöltéséig mindenki fiatal munkavállalónak számít, akik napi 8 órában foglalkoztathatók, négy és fél óra munka után legalább 30perc szünetet kell biztosítani, és a két munkavégzés között legalább 12 órának el kell telnie, tilos az éjszakai munka, a készenléti és az ügyeleti jellegű munka és a túlóra. Ezeket az előírásokat A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályozza.
A tankötelezettséggel kapcsolatos alapvető szabályokat A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozza meg. Főszabály szerint a Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. Azok a diákok akik, az 1998/99-es tanévben vagy az után kezdték meg tanulmányaikat annak a tanévnek a végéig tankötelesek, amelyben betöltik a 18. életévüket.Kérdésként felmerül, hogy a régebbi vagy a jelenlegi rendszer a megfelelőbb-e?
Ha valaki a tanulmányai mellett munkát vállal, az mindaddig helyes, amíg nem megy a tanulás rovására, de bizonyára többen vannak, akik keresetüket családjuk eltartására fordítják, s e jövedelem kiesése súlyos anyagi problémákat okozna nekik.
Helyes-e, hogy valakinek már 16 évesen a pénz keresés és nem a tanulás az elsődleges célja?
Vajon, ha a munkavállalás alsó korhatárát megemelnénk 18 évre hány újabb ember kerülne utcára?
Ezekkel a kérdésekkel szembeállíthatók, azok a tények, hogy ha valaki tovább tanul, szakmát keress nagy valószínűséggel később, magasabb lesz a jövedelme. Egészségügyi szempontból káros, hogy fiatal még fejlődő szervezetek sok esetben kemény fizikai munkát végeznek, hisz szakma nélkül esélyük sincs más jellegű állás betöltésére.Milyen megoldás lenne a legjobb a munkavállalás alsó korhatárának szabályozására?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése