Kérdőív a gyermekmunkáról

Végeztünk egy felmérést 93 résztvevővel a főiskolás hallgatók körében, amiben arra voltunk kíváncsiak, hogy mik a tapasztalataik a gyermek - és diák munkával kapcsolatban.



1. Hány éves vagy?

A megkérdezettek átlag életkora 20,5 év.



2. Milyen településen laksz?

Falu 25,8%

Község 10,7%

Város 53,8%

Megyeszékhely 9,7%



3. Dolgoztál már?

Igen 88,1%

Nem 11,9%



4. Hány éves voltál akkor?

Átlag életkor 16 év, de voltak olyanok akik már 14 éves korukban dolgoztak.



5. Milyen keretek között?

Bejelentve 15%

Alkalmi munkavállalói kiskönyvvel 22,5%

Feketén 33,3%

Diákszövetkezet által 27,9%

Otthon, fizetés nélkül 20,4%



6. Milyen területen?

Vendéglátás 16,1%

Mezőgazdaság 33,3%

Kereskedelem 18,2%

Gyári munka 20,4%

Egyéb 19,3% ( pl.: fesztivál, egészségügy, építőipar stb.)



7. Találkoztál már a lakóhelyed/munkahelyed közelében gyermekmunkával (14 év alattiak foglalkoztatása)?

Igen 24,7%

Nem 75,3%



8. Mi a véleményed a témával kapcsolatban?

Elítélik, mert a gyerek dolga a tanulás és a játék 52,6%

Nincs róla véleménye, nem érdekli a téma, nem válaszolt 34,4%

A nyári munka és az otthoni segítség jó, mert segíti a szüleit 10,7%

Hasznos, mert így a gyerek megbecsüli a munkát 2,3%



( A 4. és 5. kérdésre többen több választ is bejelöltek.)



20 éves korukra a diákok nagy része már vett részt valamilyen munkában, de a legtöbbjük 16 éves koruk után kezdtek munkát vállalni és elenyésző azok száma akik már 14 éves korukban dolgoztak. Ezekután meglepő volt, hogy a hallgatók 1/4 - e találkozott már gyermekmunkával. Ez megerősített minket abban hitünkben, hogy a Munkaügyi Főfelügyelőségnek gyakori és szigorúbb ellenőrzéseket kellene végeznie. Meglepődtünk a fiatalok hozzáállásán, hogy
34,4% - ukat egyáltalán nem foglalkoztatja a téma és erről véleményt sem nyilvánítanak. Ilyen hozzáállás mellett nem meglepő, hogy még 2009 - ben is a világ több mint 200 millió gyermekét érinti a gyermekmunka.

Ismét a diákmunkáról

Ahogy cikkeket olvasgattam a neten, egy érdekes címre, majd egy érdekes bevezetőre lettem figyelmes.

,,A diákmunkát is kinyírja a válság?

A válság miatt nemcsak a „felnőtt” munkaerőpiacon csökkentek az állások, a cégek egyre kevesebb diákmunkást is keresnek. Az iskolaszövetkezetek ennek ellenére bizakodnak. Arra számítanak, hogy a munkaadók hamarosan belátják: recesszióban sokkal inkább megéri a könnyebben betanuló és sokszor olcsóbban alkalmazható diákokat foglalkoztatniuk."

Tavaly a fejünkbe vettük, hogy az iskola mellett vállalunk valami munkát. Természetesen mi is a Diákszövetkezeteket kezdtük ez körbe járni. Meglepődve tapasztaltuk, hogy az 5 közvetítő ahol jártunk szinte kivétel nélkül csak olyan munkát tudott ajánlani, ami délelőtt végezhető, és ezekből is csak épp néhányat. Ha belegondolok, hogy több, mint egy évvel ezelőtt nem tudtak normális munkát ajánlani akkor vajon mi lehet most?

Takács Tibor az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének alelnöke azonban bizakodó, mert szerinte a válság hatására a cégek keresni fogják az olcsóbb, könnyebben betanítható munkaerőt, és így egyre több diákmunkásra lesz szükség.
Elképzeltem, hogy pár év múlva az összes gyárban csak egyetemisták fognak dolgozni, akik az esti bulira gyűjtik a pénzt, s a korábbi dolgozók, majd szaporítják a munkanélküliek táborát, csak azért, mert nekik 10 000 Ft-tal többet kellett volna fizetni, s amúgy már 40 évesek, sokkal jobb a fiatalabb munkaerő.

Egyáltalán nem értek egyet Takács Tibor állásfoglalásával. A diákoknak is kell munkalehetőséget biztosítani, de semiképpen sem a felnőtt munkaerő kárára. A megfelelő egyensúly megtalálása azonban elég nehéz, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben, de az állások betöltési feltételeinek tudatos szabályozásával szerintem elérhető, hogy mindkét fél a lehető legjobban járjon.


Forrás: www.fn.hu
(A cikk megtekinthető hasznos oldalak között)

Videósáv

Egy videómegosztó oldalt nézegetve, eszembe jutott, hogy rá keresek a gyermekmunka kifejezésre.
Meglepődve tapasztaltam, hogy magyarul beírva a kifejezést, nem találtam semmi a témához kapcsolódó videót.
Gondoltam megpróbálkozok angol nyelvterületen keresgélni. A "child labour" kifejezést használva a videósávban megtekinthető videókat találtam.
Vajon Magyarországon senkit nem foglalkoztat a téma, és ezért nem készült még magyar nyelvű, magyar készítésű videó? Vagy az angol tudásunknak köszönhetően már nincs is szükségünk magyar nyelvű videókra.
Én azért hiányolom az ilyen típusú műveket, főleg azt szemelőtt tartva, hogy szinte bárkiről, bármiről videót, fényképösszeállítást, diavetítést és egyéb teljesen felesleges dolgokat készítünk...

Gyermekmunka kicsit másképp

A gyermekmunkák közé tartozik az is, amikor a kicsik segítenek apunak, anyunak a házimunkában, barkácsolásban, stb. Ha ez normális keretek között történik, és nem mindent a gyereknek kell megcsinálni, akkor ezzel nincs semmi probléma, mert ezáltal a gyerek megtanul önállóvá válni.
De mi a helyzet akkor, amikor például valakiből 12 évesen lesz felelség?
Már törvény szabályozza Indiában a gyermekházasságot, ennek ellenére ma is nagyon gyakori, hogy a lányokat nagykorúságuk előtt adják férjhez. Egy felmérés szerint az indiai nők 22 %- a ment férjhez 16 éves kora előtt, 44 %-a pedig 16 és 17 éves kora közt.
A fiatalon férjhez adott lányoknak abba kell hagyni az iskolát, át kell költözniük a férjük családjához, és el kell kezdeni a felnőtt életet. A serdülő lányok az új családjukban nem számítanak teljes jogú tagnak, és ha valami "rosszat" csinálnak, pl nem lesznek elég szépek, az egyedül az ő hibájuk, és éreztetik velük, hogy nincs helyük a családban, de kilépni nem tudnak onnan. Rájuk hárul a házi munka, és gyakran mire elérik a felnőtt kort, már van 2-3 gyerekük. Sokkal gyakoribb náluk a nem kívánt terhességek száma, védekezésre nincs lehetőségük, és a fiatalon teherbe esett lányok testét nagyon megviseli a gyerekszülés, és mentálisan is sérülnek.
Indiában a leggyakoribbak az ilyen házasságok, de a szabályozás és tiltás ellenére a világ 40 országában még ma is előfordul. Nem csak a fejletlenebb, elmaradottabb országokban fordul elő, Amerikában is találkozhatunk vele, de ott nem az anyagiak állnak mögötte, sokkal inkább vallási szektákban jellemző. A szomszédos Románia elmaradottabb részein is vannak olyan roma közösségek, ahol ma is létezik a kiskorúak összeházasítása.
Véleményem szerint a közvetlen, kizsákmányoló gyermekmunka mellett a világ számos országában a gyermekházasság is óriási problémákat okoz, amit határozottabb föllépéssel kellene kezelni.

Szabálytalan foglakoztatás Magyarországon

Magyarországon leginkább a mezőgazdaságban és az otthoni munkavégzés során foglalkoztatnak gyermekeket. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség rendszeresen végez ellenőrzéseket, amelyeknek köszönhetően évente több alkalommal buktatnak le szabályszegőket.

2007. július 19-20-án nagy fokú ellenőrzéseket tartottak a fővárosban, mert több bejelentés is érkezett a napok óta tartó hőségben a kereszteződésekben szórólapozó fiatalok szabálytalan munkavégzéséről. Az ellenőrzések során 21 helyszínen 27 munkáltatót és 57 munkavállalót ellenőriztek. Az 57 főből 19 volt 18 év alatti, ebből 11-en érintettek voltak a fekete foglalkoztatásban. Találtak egy 15 év alatti munkavállalót is, akit azonnal eltiltottak a további foglalkoztatástól. Védőitalt, jólláthatósági mellényt szinte senki nem viselt, s az óránkénti 10 perces kötelező pihenőt sem tartották be. az ellenőrzés eredményeként a hatóság kb 6 millió forint bírságot szabott ki.

A Balaton parti ellenőrzések során a füredi Annagora Aquaparkban 3 olyan fiatalt találtak akiknek a munkaideje, éjjeli 1 óráig tartott.

2008. nyarán a ,,Kánikula" nevű nagy szabású ellenőrzés sorozat során, kiemelten ellenőrizték a diákmunkát is. A munkát vállaló diákok közel 34%-nál találtak szabálytalanságot. A leggyakoribb szabálysértések munkaköri alkalmassági vizsgálat, a védőeszköz, megfelelő munkaeszköz hiánya, vagy szabálytalan használata voltak.

2008. júniusában, ellenőrök arra lettek figyelmesek, hogy az M7-es autópálya építésén több fiatal munkavállaló is dolgozik. Az ellenőrzés során 19 bejelentés és szerződés nélkül dolgozó munkást találtak, köztük egy 13 éves egy 15 és két 16 éves gyereket. A munkáltatóra összesen 4 millió forint bírságot szabtak ki, az alvállakozót kirúgták, de a gyerekeket néhány héttel később újra látták az építkezésen dolgozni...

Ugyanebben az időszakban egy vállakozó 13-14 éves gyermekeket foglakoztatott mezőgazdasági munkára a mocsai szőllőkben. A munkáltatót, már korábban is megbírságoltál ugyanilyen szabálysértésért, de úgy látszik nem sokat használt.

Ezek után felmerül a kérdés vajon, mennyire hasznosak a pénzbírságok, milyen megelőző és megakadályozó szerepük van, s más módszer nem lenne hasznosabb a szabálytalanságok visszaszorítására...?

Forrás: www.ommf.gov.hu

Hogyan védenénk meg a gyerekeket, ha a felnőtteket sem tudjuk?

A feketemunka a hatóságok felé be nem jelentett munka viszonyt jelenti. Egyaránt érinti a gazdaságot és az egyén szociális helyzetét is. Legjelentősebb méreteket az építő iparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátóiparban és a szezonális munkákban ölt.

A KSH adatai szerint négymillió hivatalosan bejegyzett foglalkoztatott van, adót azonban csak 3,1 millió fő fizet.

Sokakat foglalkoztatnak alkalmi munkavállalói könyvvel, ami a foglalkoztatás nyilvántartására szolgáló közokirat. Jogszabályi tilalom hiányában ilyen módon még a nyugdíjasok is foglalkoztathatóak. Kiskönyvvel legfeljebb öt egymást követő munkanapig, egy hónapban legfeljebb 15 munkanapig, egy naptári évben pedig legfeljebb 90 napig lehet dolgozni. Ezt a szabályozást a munkáltatók többsége nem veszi figyelembe, különböző módokat találtak már ki ennek kijátszására. Ilyen például a szabadon hagyott dátum vagy a kiradírozható toll. A munkavállaló köteles minden kifizetett napot bejegyezni és mellé beragasztani a közteherjegyet, aminek összege függ a napidíjtól. A közteherjegyek értéke 500-1500 forintig terjed, de a munkáltató igénybe veheti a csökkentett értékű közteherjegyeket, amik 200-800 forintig terjed. A parlamentben szóba került, hogy beszüntetik ezt a típusú szerződési formát. Ehelyett minden munkanap kezdetén a munkáltatónak le kell jelentenie a munkavállalót telefonon vagy interneten. A rendelet módosítására még nem került sor, de nagyobb biztonságot ez sem adna a munkavállalónak.

Ezek után, hogy várjuk el azt, hogy a gyerekek biztonságban legyenek?

Hasznos diákszövetkezetek!?

Az iskolaszövetkezetek múltja 1983-ig nyúlik vissza. Először csak iskolán belüli munkára korlátozódott, majd fokozatosan kiterjedt külső cégekre. Azóta számuk folyamatosan nő, Budapesten ma már negyvennél is több diákszövetkezet van. Ezekben a szövetkezetekben szülői engedéllyel már 15 éves kortól lehet dolgozni. A hasznosnak tűnő diákszövetkezetek „dolgozóival” mi is sűrűn találkozhatunk pl. a télen, nyáron az utcán szórólapokat osztogató fiatalokkal, vagy a nagy multik pénztáraiban, sorai között. Az iskolaszövetkezetek kifejezetten olyan munkalehetőségeket ajánlanak a dolgozni vágyó fiataloknak, amire már akár középiskolai végzettség nélkül is alkalmasak lehetnek.

A bérezéseket tekintve eltérőek a különböző munkakörökben, és helységekben kereshető jövedelmek. Még a fővárosban az alsó órabérek 400-450 Ft-nál kezdődnek, addig egyes vidéki helyeken ez a legmagasabb órabér. Vannak olyan fiatalok által betöltött munkakörök ahol akár az 1000Ft-os órabért is lehet kapni, az ilyen munkák főleg a képességekre és testi adottságokra alapoznak, pl. különböző hostess munkák.

A szakértők inkább a diákszövetkezeteket ajánlják a sima szerződéses munkák helyett, mert itt biztosítva van, hogy a dolgozók megkapják a pénzüket, és annyit kapnak, amennyiben megállapodtak, és nem tűnik el az összeg fele, vagy nem felejtik el kifizetni őket. Itt azonban meg kell említenünk, hogy a szövetkezetek az általunk megkeresett pénz bizonyos összegét levonják saját maguknak, és sok helyen egyszeri belépési díjat is fizetni kell, amit persze utána visszautalnak, persze csak ha írásban kérjük, és ellentétben az azonnali kézpénzzel történő befizetés helyett egyszer majd utalják a folyószámlánkra.

Felmerülnek azonban erkölcsi kérdések is a fiatal „munkásokkal” kapcsolatban. Sokan hasznosnak ítélik meg ezeket a szövetkezeteket, és hogy 15 éves kortól már lehet dolgozni, de mennyire van ez hatással a nyáron pihenés helyett dolgozó gyerekre. Mondhatnánk erre azt, hogy semennyire, hiszen ők vállalták, de mi van azokkal, akik például a szegényes, hiányos családi kassza pótlása miatt állnak nyaranta munkába. A 15 éves alsó korhatárral sem lehet teljesen egyetérteni, hiszen van, aki akkor végez még csak az általános iskolával, még inkább számít gyereknek, mint dolgozó felnőttnek, és a pihenés helyett már a futószalag mellett csomagol, vagy árút pakol a kosaraikat teli pakoló vásárlók között. Az is erkölcsi kérdés lehet még, hogy, mennyire helyes, hogy a különböző multik, nagyvállalatok az olcsóbb diákmunkásokkal végeztetik el a munkát, ahelyett, hogy a munkanélküli piacról oldanák meg a munkaerőhiányt.

forrás: http://szochalo.hu